Két bátyám ikerházban élnek. Sajnos a cserép nem váltotta be a hozzá fűzött reményt. Esett az eső, a víz mégsem került be az ereszcsatornába, mert beszívta magába a cserép.
Talán nem volt eléggé jól kiégetve. Egy idő után eldöntötték, hogy lecserélik lemezre.
Elég sok maradt a lemezből, kaptam tőlük, többek között 3-4 egész táblát. Mi meg egy fészer mellett döntöttünk, hogy fából megácsoltatjuk.
Tudtam, hogy Laci ebben is járatos. Megkértem és eljött segíteni. Egyik nap kijelöltük a helyét, betonoztunk, később oszlopokat állítottunk. És megbeszéltünk egy napot, amikor az ácsmunkát elvégezzük. Utólag tudtam meg, hogy a születésnapjára esett.
Mikor kilépek a házból, velem szemben van ez a fészer. Mostanában nagyon sokszor emlékeztet egy testvérre, aki születésnapján is önzetlenül segített rajtunk.
Legyen emléke áldott.
- A hozzászóláshoz belépés szükséges