Megháborító, vagy felháborító?
Amikor felháborító igazságtalanságot tapasztalunk, netán égbekiáltó gonoszságot, dühítő nemtörődömséget, vagy megalázó pökhendiséggel szembesülünk, azt mondjuk, hogy kinyílik a (nem létező) bicska a zsebünkben.
Felháborodás, harag átélése nem csak bennünket érint, hanem részese volt ennek az érzésnek, lelki állapotnak Urunk, Jézus Krisztus is: (Jn. 11:33, Mk. 10:14). Pál apostolról szintén történ ilyen viselkedéssel kapcsolatos feljegyzés. (Apcs. 17:16).
Így nem stílustalan, ha a jóravaló keresztyén/keresztény ember lelki bicskája nyitódik ki észrevétlen, vagy nagyon is észrevehető módon bizonyos helyzetekben. Ezzel a kifejezéssel szeretnénk sorozatot indítani, egy-egy lelkibicska nyitogató témát, jelenséget, tapasztalatot vizsgálva, értékelve, mindannyiunk okulására és megnyugtatására.
LELKIBICSKA 1
OLT'NI, VAGY NEM OLT'NI?
„Én nem oltatom be magamat, mert az Úr kezében van az életünk, úgy is az történik, amit Ő megenged. Ha meg menni kell, hát menni kell…”
Kérdések:
1. Ebben a szituációban érvényes-e a következő apostoli irányelv? „ Engedelmeskedjetek azért minden emberi rendelésnek az Úrért: akár királynak, mint felebbvalónak; Akár helytartóknak, mint a kiket ő küld a gonosztévők megbüntetésére, a jól cselekvőknek pedig dícsérésére.” (1 Pét. 2:13-14)
2. Milyen mértékig vagyok felelős a testemért, az abban lejátszódó biológiai, kémiai, egészségügyi folyamatokért? Istenre bízom? Hogyan kell a fizikai testet jól ápolni, védeni? „Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen, és őrizze meg a ti lelketeket, elméteket és testeteket teljes épségben, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére." (1 Thess. 5:23)
3. Felelős vagyok-e mások egészségéért, testi épségéért? “Szeretett testvérem, kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek.” (3 Ján. 1:2)
4. Ha szeretném, hogy engem megfertőzzenek, az aranyszabályt alkalmazzam? "Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták." (Mt. 7:12)
5. Kell-e imádkoznom keresztyén/keresztény felebarátom gyógyulásáért, ha elkapta a vírust? Hiszen lehet, hogy magának köszönheti, nem oltakozott, nem használt maszkot, nem védekezett, stb.
6. Szükséges-e másokat figyelmeztetnem a fertőzés/fertőződés veszélyére, vagy mindenki törődjön a maga dolgával? ”Aki figyelmezteti az embereket, az végül kedvesebb lesz annál, aki csak hízeleg.” (Péld. 28:23)
7. Ha Isten „véletlenül” megkérdezné: „Akarsz maradni? Nem? Neked mindegy? Hát akkor viszlek.” – kinyílna a lelki bicska a zsebünkben?
- A hozzászóláshoz belépés szükséges